A Nagyhét

Nagycsütörtökig, pontosabban az utolsó vacsora emlékére bemutatott szentmiséig tart a nagyböjti idő. Ezt követően veszi kezdetét a Szent Háromnap, vagyis a nagycsütörtöki esti szentmisével kezdődik és Húsvétvasárnap II. esti dicséretével zárul.
1. Virágvasárnap az Úr szenvedésének vasárnapja. Ezzel az ünnepléssel veszi kezdetét a Nagyhét. Ennek a napnak sajátossága, hogy összekapcsolja az Úr megdicsőülésének elővételezését és szenvedésének meghirdetését.
Minden templomban csak egy körmenet tartható, mégpedig a főmise előtt. Az Úr Jeruzsálembe történő bevonulásának emlékezete és ünneplése három formában található. Egyik az egyszerű bevonulás (Introitus), ezt alkalmazzuk minden olyan mise esetén, amelyen nem történik meg a zöldellő ágak (pálma, barka, olajfa) megáldása. A másik forma az ünnepélyes bevonulás (a templomon belül történő ünneplés esetén) és az ünnepélyes nagy vonulás, amelynek esetében a hívek egy kisebb templomban vagy más megfelelő helyen gyülekeznek. A megáldott ágakat a hívek vigyék haza.
A körmenet lényegéhez tartozik a Zsolt 23 és 46 éneklése, valamint a Krisztus Király tiszteletére írt himnusz.
Ha csupán felolvassák a Passiót, akkor Krisztus szerepét a pap magának tartja fenn, vagy a diakónusnak.
2. A Nagyhét második, harmadik vagy negyedik napján (hétfő, kedd, szerda) lehetőség szerint legyen bűnbánati liturgia.
3. Nagycsütörtök (olajszentelési mise). A szentmise során megáldott olajak az esti szentmise előtt bevihetők a plébániatemplomba, ahol a pap vagy a diakónus rövid katekézist tarthat a szent olajok jelentőségéről a keresztény életben.
4. A nagycsütörtöki esti szentmisével kezdetét veszi a húsvéti misztérium ünneplése. A tabernákulum a szentmise előtt már teljesen üres. Jelszerűség szempontjából fontos, hogy az utolsó vacsora emlékére bemutatott szentmisén legyen konszekrálva annyi kenyér, amennyia szentmisén és a pénteki szertartáson történő áldoztatáshoz szükséges. A Dicsőség himnusz alatt szólnak a harangok és hallgatnak Húsvét vigiliájának Dicsőség himnuszáig.
Jó megtartani a lábmosás szertartását a Mt 20,20 lelkületével.
Az Oltáriszentséget körmenetben visszük őrzési helyére és tabernákulumba zárjuk. Szentségmutatóban való kitétele nincs engedélyezve.
A virrasztás alatt olvassák Jn 13-17 fejezeteit. Éjfél után viszont a szentségimádás minden külső ünnepélyesség nélkül történjen. Amennyiben Nagyböjt V. vasárnapján nem takarták le a feszületeket és a képeket, akkor most tegyük meg. Ennyiben a feszületeket piros vagy lila lepellel takarják le.
5. Nagypénteken szigorú böjti napot tartunk (javasolt a kiterjesztése Nagyszombat vigíliájáig). Nagypénteken és Nagyszombaton az Olvasmányos imaórát és a Reggeli dicséretet nyilvánosan és a közösséggel együtt ünnepeljük. Megtartható az Officium tenebrarum is.
A Szent Háromnap során ének nélkül nem adhatók elő a következők:
– a nagypénteki egyetemes könyörgések; esetleg a diakónus felhívása és a nép válasa;
– a kereszt felmutatása és tiszteletének énekei;
– a húsvéti gyertyával történő bevonulás akklamációi;
– a húsvéti örömének;
– a húsvéti vigília ajjelujája, a litánia és a keresztvíz szentelésének válaszai